Szaporodásbiológiai Társaság


Szervezeti és Működési Szabályzata


I.
Általános szabályok:


1. Az egyesület neve: Szaporodásbiológiai Társaság

2. Székhelye: Budapest, XII. ker. Gaál József u. 16.

3. Az egyesület országos jellegű, működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

4. Az egyesület önálló jogi személy.


II.
Az Egyesület szervezete:


1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Ügyvezető Elnökség


Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely az egyesületi élet minden kérdésében dönthet.
2. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.
3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az egyesületi alapszabály megállapítása, módosítása,
- az elnökség megválasztása, visszahívása, a megválasztott tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása,
- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
- az egyesület valamely szövetséghez csatlakozása,
- az egyesület által adományozható emlékérem alapítása és az adományozás feltételeinek megállapítása.
- jóváhagyja az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát.
4. A közgyűlés időpontját és a napirendet tartalmazó közgyűlési meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal az Egyesület Elnöke küldi meg az egyesület minden tagjának. A napirend a közgyűlés határozata alapján kiegészíthető.
5. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább az 50%-a +1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanazzal a napirenddel 15 napon belül összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
6. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. A szavazati joggal rendelkező minden tagnak egy szavazata van
7. A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti.
8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két kijelölt hitelesítő ír alá. A közgyűlés általános érvényű határozatait a tagoknak meg kell küldeni.
9. Rendkívüli közgyűlést kell tartani
- a Elnökség határozata alapján,
- az. Ügyvezető Elnökség határozata alapján,
- a tagok 1/10-ének a cél megjelölésével adott beadványára,
- bírósági elrendelésre.
10. A tagok az egyesület közgyűlésén meghatalmazottjuk által képviseltethetik magukat.
11. A közgyűlés általános érvényű határozatait a tagoknak meg kell küldeni.

Elnökség

Az elnökség az egyesület összehangoló szerve, amely biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, meghatározza az egyesület éves költségvetését.
Az egyesület elnöke és tagjai társadalmi megbízatásként látják el feladatukat, részükre a közgyűlés tiszteletdíjat határozhat meg. Az elnökség munkájáért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

1. A Elnökséget a Közgyűlés választja 5 évi időtartamra. A két közgyűlés között a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a közgyűlés hatáskörét gyakorolja, irányítja szervezi és segíti az Egyesület tevékenységét.

Az elnökséget szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Elnökség ülése sürgős estekben megtartható elektronikus levelezés útján is.
Az elnökséget az elnök bármikor összehívhatja, de legalább 3 tag javaslatára köteles ezt megtenni.
Az elnökség határozatképes, ha ülésén a tagok 2/3-a jelen van.
Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség üléséről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök és a titkár ír alá.

2. A elnökség hatáskörébe tartozik:
- az elnökség biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, meghatározza az egyesület éves költségvetését,
- az elnökség összehangolja az egyesület, a választott testületek és a tisztségviselők munkáját,
- az elnökség a tisztségviselőket rendszeresen beszámoltatja,
- az elnökség felügyeli, ellenőrzi és irányítja a Társaság ügyeit és pénzügyeit,
- előterjesztést készít a tiszteletbeli tagság, ill. ilyen címek adományozásáról,
- megvitatja évenként az Egyesület gazdasági helyzetét, költségvetését és ezekben az ügyekben határozatot hoz,
- állandó, ill. eseti munkacsoportok létrehozása.

Az elnökség összehangolja az egyesület, a választott testületek és a tisztségviselők munkáját.
Az elnökség bármely tagját megbízhatja az egyetemi, állami és más szervekkel való tárgyalásra, illetve a hatóságok előtti képviseletre, valamint nemzetközi szervezetekkel kapcsolattartásra.

3. Az egyesület elnöke és az elnökség tagjai társadalmi megbízatásként látják el feladatukat, részükre a közgyűlés tiszteletdíjat határozhat meg. Az elnökség munkájáért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökség elnöke csak magánszemély tag lehet.
4. Az elnökséget az elnök bármikor összehívhatja, de legalább 3 tag javaslatára köteles ezt megtenni.
5. Az ülések időpontját 7 nappal annak esedékessége előtt közölni kell a Testület tagjaival.
7. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a titkár ír alá.
8. Az Egyesület tisztségviselőit a elnökség választja meg.
9. Az elnökségi tagság megszűnik a testületi tagnak az elnökségből ill. az Egyesületből való kilépése, törlése, kizárása, vagy visszahívása esetén. A elnökség a megüresedett testületi tagi helyekre legfeljebb létszámának 1/3-a erejéig új testületi tagokat kooptálhat.
10. Az elnökség bármely tagját megbízhatja az egyetemi, állami és más szervekkel való tárgyalásra, illetve a hatóságok előtti képviseletre, valamint nemzetközi szervezetekkel kapcsolattartásra.
11. Az Elnökség saját tagjaiból 5 tagú Ügyvezető Elnökséget választ.
12. Az Elnökség saját tagjaiból választja meg az Egyesület Elnökét, titkárát és az Egyesület tisztségviselőit.
13. Elnökség tagjának megválasztható az az egyesületi tag, aki erre való jelölését előzetesen írásban, vagy a közgyűlésen szóban elfogadja.
14. Az elnökség tagjai:
- elnök
- titkár
- tiszteletbeli elnök
- a közgyűlés által megválasztott min. 15 - max. 25 fő tag

Az Egyesület Elnöke

1. Az Elnökség vezetője az Egyesület Elnöke. Akadályoztatása esetén a Titkár látja el az elnöki teendőket.
2. Az Egyesület elnökét az Elnökség egyszerű szótöbbséggel saját tagjaiból választja.
3. Az elnök az alábbi feladatokat látja el:
- az egyesület képviselete,
- a közgyűlés összehívása, levezetése,
- az elnökség üléseinek összehívása, levezetése,
- gondoskodás az egyesület közgyűlése és a Végrehajtó Testület által kidolgozott szakmai követelmények érvényesítéséről,
- a részére biztosított kiadványozási, utalványozási jogkör egy személyben gyakorlása,
- felel a vagyoni eszközök költségvetés szerinti célokra történő felhasználásáért,
- az egyesület tisztségviselőinek szakmai irányítása.

Az Egyesület Titkára

1. Az Egyesület adminisztratív vezetését ellátó titkár feladatai:
- gondoskodik az előterjesztések kidolgozásáról,
- biztosítja a közgyűlési határozatok kihirdetését, szervezi azok végrehajtását,
- biztosítja az elnökségi határozatok kihirdetését, szervezi azok végrehajtását,
- nyilvántartja az elnökségi határozatokhoz kapcsolódó intézkedéseket,
- gondoskodik a "Határozatok könyve" vezetéséről,
- egy személyben gyakorolja a részére biztosított kiadványozási, utalványozási jogkört,
- elősegíti és kezdeményezi az egyesület szerveinek törvényes és szakszerű működését,
- az elnök által átruházott hatáskörben és keretek között képviseli az egyesületet,
az Egyesület szerződéses alkalmazottainak személyi ügyeiben a munkáltatói jogok gyakorlása,
- ellátja az egyesületi élettel együtt járó ügyintézői feladatokat,
- felelős az Egyesület ügyviteli és pénzügyi rendjéért,
- Előkészíti az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Az Ügyvezető Elnökség

1. Az Ügyvezető Elnökség az Elnökség operatív szerve, amely biztosítja az Egyesületi és Elnökségi munka folyamatosságát, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról.
2. Az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik:
- Mindaz, amelyet jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az Elnökség hatásköréből az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe utal, különösen
- az Ügyvezető Elnökség biztosítja az egyesületi és Elnökségi munka folyamatosságát, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
- az Ügyvezető Elnökség összehangolja az Egyesület, a választott testületek és a tisztségviselők munkáját,
- az Ügyvezető Elnökség felügyeli, ellenőrzi és irányítja a Társaság ügyeit és pénzügyeit,
- megvitatja évenként az Egyesület gazdasági helyzetétés ezzel kapcsolatosan előterjesztéseket készít az Egyesület Elnöksége részére.
- állandó, ill. eseti munkacsoportokat hoz létre.
3. Az Ügyvezető Elnökség tagjai:
- Az Egyesület Elnöke
- Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke
- Az Egyesület Titkára
-Az Egyesület Elnöksége által választott további 2 fő
4. Az Ügyvezető Elnökség határozatképes, ha minimum 3 tagja jelen van.
5. Az Ügyvezető Elnökség ülésezési rendjére egyebekben az Elnökség ülésezésére vonatkozó szabályok az irányadók.


III.
A Közgyűlés lefolytatása


1. A Közgyűlésen az egyesület elnöke elnököl.
2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti a közgyűlés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára és szavazásra bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a kuratórium dönt.
3. Ha a közgyűlés a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket.
4. Egy-egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani.
5. A közgyűlés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, a közgyűlés dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza.
6. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét és javaslatot tesz a közgyűlés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha a közgyűlés valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
7. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.
8. A közgyűlés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számozni kell. (Például: 11/1999) Az első szám a határozat sorszámát jelzi.
A határozatok nyilvántartásáról a titkár gondoskodik.
9. A közgyűlés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel.
Ez történhet hirdetmény útján is.
Az egyesület elnöke köteles a közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8. napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.


IV.
A közgyűlés jegyzőkönyve


1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök ír alá.
2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
– a közgyűlés helyét, idejét,
– a résztvevők nevét és beosztását,
– a meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást,
– az előző közgyűlés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót,
– a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét,
– a napirendre vonatkozó szavazás eredményét,
– a napirend egyes pontjainak lényegét,
– a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ,
– a szavazás eredményét, a szavazók név szerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állásfoglalást illetően (igen, nem, tartózkodott),
– a közgyűlés határozatát (határozatait),
– a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját.
3. A közgyűlés jegyzőkönyvét az ülést követő 3 napon belül kell elkészíteni.
4. A jegyzőkönyvet az egyesület tagjai bármikor megtekinthetik, annak kijavítását, vagy kiegészítését legkésőbb a következő közgyűlésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
5. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint az közgyűlés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat.
6. Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt vagy véleményt, amelyet a tagok javasolnak. Az esetleges kisebbségi vagy különvéleményt, tiltakozást minden esetben jegyzőkönyvezni kell, vagy azt írásban a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
Rögzíteni kell a szavazás eredményét, az ellenszavazók véleményét.


V.
Az Elnökségi ülés összehívása


1. A Elnökséget az elnök hívja össze, a napirendi pontok megjelölésével.
A tagoknak a meghívót amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza,az ülés előtt legalább 8 nappal postán, telefaxon, telexen, sürgős esetben telefonon megküldi, továbbá azokhoz, akik az Elnökség ülésén részt vesznek.
2. Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval együtt annak szövegét is meg kell küldeni.

Elnökségi ülés lefolytatása

1. Az Elnökségi ülésen az egyesület elnöke elnököl.
2. Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára és szavazásra bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a elnökség dönt.
3. Ha az Elnökség a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket.
4. A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző Elnökségi ülések határozatainak végrehajtásáról és a két Elnökségi ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről.
5. Minden Elnökségi ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni a Elnökség tagjaitól az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást.
6. A kérdezett köteles a kérdésekre válaszolni és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a Elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. Az Elnökség dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi elnökségi ülésen kerüljön sor.
Egy-egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára kell bocsátani.
7. Az elnökségi ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, az elnökség dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza.
8. A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét és javaslatot tesz az elnökségi ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha az elnökség valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
9. Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.
10. Az elnökség határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számozni kell. (Például: 11/1999/3.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig az elnökségi ülés sorszámát jelzi.
A határozatok nyilvántartásáról az titkár gondoskodik.
11. Az elnökség határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és az elnökség döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az alkalmazottakkal.
Az elnökség elnöke köteles az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 8. napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.


VI.
Az Egyesület iratkezelése


Az egyesület elnöke köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
A egyesület ügyiratairól (beérkező, kimenő) az általánosan ismert módon iktató könyvet kell vezetni. Az iktatás formája: központi, azaz minden ügyirat egyetlen iktatókönyvbe kerül. Az iratot érkeztetni és iktatni kell. Az iratokat az iktatókönyv sorszáma szerint kell az irattárba lerakni. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén az egyesület tagja betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.


VII.
Munkáltatói jogok gyakorlása


A munkáltatói jogok gyakorlása a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik a munkaviszony létesítése, megváltoztatása, megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, felelősségre vonás és anyagi felelősség alkalmazása. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot a titkár gyakorolja.


VIII.
Az egyesület képviselete


1. Az elnök képviseleti joga
A egyesületet az elnök, valamint a titkár képviseli. Akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott elnökségi tag képviseli.
2. Írásbeli kötelezettségvállalás
Írásbeli kötelezettséget az elnök egyedül vállalhat.
3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés
Az egyesület bankszámlájáról való rendelkezéshez két jogosult személy együttes aláírása szükséges, akiket az egyesület a bankszámla szerződés megkötése során aláírási joggal ruházott fel. Hitelszerződés megkötéséhez az egyesület elnökének és titkárának együttes aláírása szükséges.
4. Képviseleti jog és képviseleti meghatalmazás
Az állandó képviseleti joggal felruházott személyeket a képviseleti könyv tartalmazza.


IX.
Utalványozási jog


Az utalványozási jog azt a jogosultságot jelenti, amivel az ezzel felruházott személy igazolja a pénztár felé valamely kifizetés jogosságát.
Pénz, anyag, fogyóeszköz utalványozására csak az utalványozási joggal felruházott vezető jogosult.
A társaság más vezetőit, illetve alkalmazottait az elnök ruházza fel utalványozási joggal.
Az utalványozási jog tartalmát, esetleges korlátait írásban kell közölni az e jogosultsággal felruházott dolgozóval.
Az utalványozási joggal felruházott személyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az utalványozásra jogosultakról a következő adatokat: név, beosztás, utalványozási jog tartalma, esetleges korlátai, a jog megadásának, illetve megvonásának időpontja, saját kezű névaláírása.


X.
Záradék


Ezen ügyrendet az Egyesület Közgyűlése 1999. 10. 26.-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta.